Lebutított ösztöneimre hallgatva írok: látom, hallom, érintem, ízlelem, szagolom és érzem; A piros semmit, mely sercegve csordogál libabőrös halántékomon és marja a szívem mint a rozsda
Lebutított ösztöneimre hallgatva írok: látom, hallom, érintem, ízlelem, szagolom és érzem; A piros semmit, mely sercegve csordogál libabőrös halántékomon és marja a szívem mint a rozsda
az eprem majszoltam, mikor felnéztem - a gyümölcstől ragadós kézzel és vörös ajkakkal - és rád néztem. csak néztél, majd mikor úgy érezted már elég kínos a helyzet, megszólaltál:
- szereted az epret?